Így kiált fel Gyuri bácsi gyakran a számítógép előtt ülve.
"Őrület!" Ez is a kedvenc szavajárása:)
Nagyon megijedtem, amikor a tanfolyam elején az egyik alkalommal azt monta, hogy olyan sokat kellene ezzel foglalkozni, hogy neki erre nincs ideje. Ő nyugdíjas!!! Szőlősgazda és rengeteg dolga van. Úgy döntött "végső elkeseredésében", hogy elvégzi ugyan a tanfolyamot, de utána eladja a számítógépét.
Szerencsére azóta változott a helyzet. Akkor nyugodtam meg igazán, amikor a következő nagyon kedves levelet kaptam tőle, amelyet otthonról írt nekem:
Kedves Mónika!
Magam is meglepődtem, de elsőre sikerült idáig eljutni, hogy e-mail irással próbálkozhatok.
Az elefánt nehezen tanul de gyorsan felejt, tartja a közmondás, de úgy látszik még nem
volt olyan távol az utolsó foglalkozás, hogy teljesen elfeledtem volna. Nem is szeretném.
Úgy látszik nem hiába kiváló a tankönyv, az előadások, az előadó módszere és türelme.
( a SOR VÉGÉT SAJNOS NEM TUDOM BEÁLLITANI ) Ezt sem akartam nagybetűkkel irni,
de sajnos igy sikerült, de már tudom mit hibáztam. Igyekszem ezután nem elköveni. Légy
szíves ezt a próbálkozást a "házi feladat" teljesitésének elfogadni.
Üdvözlet, köszönet:Gyurka.
